Gondolkodási hibák listája
Torzítások, heurisztikák és falláciák
Majdnem két éve volt, hogy először találkoztam a kognitív torzítás fogalmával. Ha jól emlékszem Dan Ariely Predictably Irrational (Kiszámíthatóan irracionális) című könyvében olvastam arról, hogy a döntéseink – főleg a hirtelen, intuitív döntések – rendszeresen előforduló és kiszámítható hibákat tartalmaznak. Például, egy adott témában (autóvétel, megoldásra váró komplex feladat, becslések) hajlamosak vagyunk a velünk szembe jövő első információnak nagyobb fontosságot biztosítani, mint a későbbieknek, akkor is, ha az első információról utólag kiderül, hogy alaptalan vagy elrugaszkodott. Ennek a jelenségnek a horgonyhatás nevet adták (anchoring effect). Azt, hogy még azonos intenzitás esetén is a negatív dolgok (események, hírek) nagyobb hatással vannak ránk, mint a semleges vagy a pozitív dolgok, negativitásra való hajlamként (negativity bias) összegezték a kognitív tudományokkal foglalkozók.
Egyből megbabonázott a téma, és ebben az időben szabadúszóként könyvösszefoglalókat írtam, így volt olyan szerencsém, hogy kiválogathattam az ilyen témában íródottakat, hogy aztán egytől egyig mindet elolvassam és összegezzem. De bármennyire is úgy véltem, hogy a torzítások megtanulása és megértése gyors és rövid folyamat lesz, ez épp ellenkezőleg történt. Lassan két éve már, hogy az egyik fő téma, amit olvasok a kognitív pszichológia és még mindig hétről hétre fedezek fel újdonságokat és ellentmondásokat.
Egyesek szerint már közel kétszáz kognitív torzítást azonosítottak, de az ilyen becslések és összegzések beleesnek néhány hibába. Például, egy kalap alá veszik a torzításokat, a falláciákat és a heurisztikákat. Bár van átfedés közöttük, nem egyforma jelenségekről beszélünk. Nézzük meg ezeket a fogalmakat, hiszen sokszor fogunk még velük találkozni:
Kognitív torzítás (Cognitive bias): a normális és/vagy a racionális ítélkezéstől való szisztematikus (rendszeresen ismétlődő) eltérés.
Heurisztika (Heuristic): tanulás útján vagy evolúciós folyamatok révén kialakult döntés- és ítélethozatali szabályok, amelyek jellemzően akkor lépnek működésbe, amikor összetett problémákkal vagy hiányos információkkal szembesülünk.
Fallácia (Fallacy): téves okoskodás vagy érvelési hiba. Akkor használjuk, amikor valakinek nem sikerül alkalmaznia egy releváns logikai szabályt.
Minta (Sample): az az adathalmaz (például véletlenszerűen választott emberek), amelyen valamilyen megfigyelést szeretnénk végezni, vagy az alapján következtetést levonni.
Érdekesség, hogy gyakran használnak ugyanazon jelenségre XY torzítást, XZ heurisztikát és YZ falláciát. Ha nem figyelünk, ugyanazzal a fogalommal találkozunk, de három különböző név alatt. Pont ezért, gondoltam ésszerű lenne kiválogatni ezeket a jelenségeket, nem csak bemásolgatni őrült módjára.
Tudom, hogy az épp előbb hívtam fel a figyelmet arra, hogy ezek nem csak torzítások, hanem falláciák is. Ennek ellenére – de főleg az egyszerűség kedvéért – három fő torzítási csoportra bontottam ezeket a jelenségeket. Nincsenek szabályszerű csoportosítások, mindenki a sajátját használja. Van, aki négy vagy öt csoportba szelektálja ezeket, de nekem három bőven elég volt:
1. Mintafelismerési torzítások: Minden olyan torzítás és érvelési hiba, ami abból adódik, hogy nem jól ismerjük fel a minta nagyságát, vagy nem vesszük észre, hogy annak csak egy részhalmazát használjuk a következtetésünk levonására.
2. Megértési torzítások: Minden olyan torzítás és érvelési hiba, ami a biztos tudás vagy a megértés érzését (inkább illúzióját) kelti, miközben nem vesszük észre a látszólagos megértésünk mögött fekvő elfogultságot.
3. Döntéshozó és érvelési torzítások: Minden olyan torzítás és érvelési hiba, ami erősen szerepet játszik egy végső döntés meghozatalában, vagy a véleményünk, álláspontunk igazolásában.
Az egyik legnagyobb nehézségem a lista összállításában a magyar szakirodalom hiánya volt. Konkrétan úgy kellett levadásznom az ilyen témájú magyarra fordított könyveket, hogy ne magamtól találjam ki a kifejezések magyar megfelelőit. De mivel a szakirodalom hiányos, szinte mindegyik könyv más-más magyar fordítást használ a kognitív torzításokra. Így azokat használtam, amik nekem tetszettek.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az alábbi lista semmiképp sem teljes, hibátlan vagy végleges. Ezek azok a torzítások, amiket én személy szerint (tehát ugyancsak elfogultan) fontosnak ítéltem meg. Lehet, hogy a jövőben bővíteni fogom ezt a listát, de addig is, ha szeretnél elmerülni a témában, a bejegyzés végén megtalálod a magyar és angol nyelvű forrásaimat. Egy fordítóval (és mellette fenntartásokkal) még akár a Wikipédia „List of cognitive biases” oldala is jó kiindulás lehet, de alapműnek mindenképp Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodását javaslom kezdésnek. Lényegében ő és Amos Tversky voltak azok, akik ezt az egészet elindították. Érdekes az ő szemszögükből olvasni a történetet.
De ahogy ígértem, a lista:
I. MINTAFELISMERÉSI TORZÍTÁSOK
Megerősítési torzítás
(Confirmation bias)
Előnyben részesítjük azokat az adatokat és tényeket, amik megerősítik a kezdetleges előítéleteinket és feltételezéseinket.
Túlélőhatás
(Survivorship bias)
A sikeres minták alapján vonunk le valószínűségi következtetéseket, figyelmen kívül hagyva a kudarcok elnyomó többségét.
Hozzárendelési hiba
(Attribution error)
A viselkedés vagy eredmény magyarázatánál sokkal nagyobb hangsúlyt adunk a belső, személyiségen alapuló magyarázatoknak (kemény munka, kitartás) mint a külső, szituációs magyarázatoknak (körülmények, szerencse).
Tapasztalati torzítás
(Experience bias)
A saját tapasztalataink alapján könnyen felidézhető szituációkkal vonunk párhuzamot.
Utólagos elfogultság
(Hindsight bias)
Visszatekintve sokkal könnyebben tudunk magyarázatot adni a bizonytalan eseményekre és azok logikusságára vagy valószínűségére.
Negativitásra való hajlam
(Negativity bias)
Még azonos intenzitás esetén is a negatív dolgok (események, hírek) nagyobb hatással vannak ránk, mint a semleges vagy a pozitív dolgok.
Elérhetőségi heurisztika
(Availability bias)
Az alapján alkotunk ítéletet vagy becsülünk meg egy valószínűséget, hogy milyen könnyedén tudunk felidézni az adott témára vonatkozó példákat.
Dicsfényhatás
(Halo effect)
Néhány kirívó jellemző alapján alakítunk ki általános benyomást (egy személyről, vállalatról), és ezt a benyomást (dicsfényt) kivetítjük egyéb jellemzőikre is.
Klaszterezési illúzió
(Clustering illusion)
Véletlenszerű eloszlású kis mintákban csoportokat vagy gócpontokat (tehát értelmet) azonosítunk, tévesen nem véletlenszerűnek tekintve azokat. Tehát alábecsüljük a kis mintákban előforduló változékonyságot és véletlenszerűséget.
A minta nagyságának elhanyagolása
(Insensitivity to sample size)
Anélkül vonunk le statisztikai valószínűséget, hogy figyelembe vennénk a minta nagyságát.
Szerencsejátékosok tévedése
(Gambler's fallacy)
Feltételezzük, hogy egy esemény valószínűsége függ a korábbi hasonló, tőle független események kimenetelétől.
II. MEGÉRTÉSI TORZÍTÁSOK
Narratív fallácia
(Narrative fallacy)
Történeteken alapuló téves okoskodás. Hajlamosak vagyunk véletlenszerű részletekből és eseményekből ok-okozati magyarázattal rendelkező történetet alkotni.
Epifenomén
(Epiphenomenon)
Ok-okozati kapcsolatot találunk (inkább alkotunk) olyan események között, amelyeknek valójában nincs közük egymáshoz.
Bináris torzítás
(Binary bias)
Más néven fekete-fehér gondolkodás vagy kettős gondolkodás. Az összetett kérdéseket két ellentétes választási lehetőségre egyszerűsítjük, gyakran figyelmen kívül hagyva a köztük lévő árnyalatokat és nehezen észrevehető összefüggéseket. Értsd: vagy ez vagy az.
Sofőr tudás
(Chauffeur Knowledge)
Hajlamosak vagyunk hinni azoknak, akik jó előadásmódban mutatnak be egy témát, annak ellenére, hogy a tudásuk abban a témában csak felszínes.
Kontraszthatás
(Contrast effect)
Csak relatív értelemben tudunk megítélni valamit. Az abszolút értékítéleteket nehezen fogadjuk el.
Eredmény torzítás
(Outcome bias)
Úgy értékeljük egy döntés minőségét, hogy annak eredményét már ismerjük.
Indukció
(Induction)
Feltételezzük, hogy a jövő hasonlítani fog a múltra. Hajlamosak vagyunk a korábbi megfigyeléseink (tapasztalataink) alapján következtetéseket levonni.
III. DÖNTÉSHOZÓ ÉS ÉRVELÉSI TORZÍTÁSOK
Önvizsgálati illúzió
(Introspection illusion)
Tévesen azt hisszük, hogy közvetlen rálátásunk van mentális állapotunk eredetére, miközben mások önvizsgálatát megbízhatatlannak tekintjük.
Tekintélyi elfogultság
(Authority bias)
Nagyobb pontosságot tulajdonítunk egy tekintélyes személy véleményének, még akkor is ha nincs szakmai hitelessége az általa taglalt témában.
Túlzott magabiztosság
(Overconfidence effect)
Nagyobbnak tekintjük a tudásunkat és szakértelmünket olyan témákban, amelyekhez objektív mércével mérve nem értünk annyira.
Túlpontosítás
(Overprecision)
Túlbecsüljük a jövő előrejelzésére vonatkozó képességeinket.
Közösségi igazolás
(Social proof)
Akkor érezzük helyesnek a viselkedésünket, ha ugyanúgy viselkedünk, mint mások. Minél többen tesznek egy bizonyos dolgot, vagy hisznek valamiben (pl. egy ideológiában), az annál „megfelelőbbnek” tűnik.
Concorde-effektus
(Concorde effect)
Minél több időt, pénzt és energiát fordítunk valamire, annál nehezebben teszünk le róla. Ehelyett a rá fordított idő és energia válik az okká, hogy folytassuk, még akkor is, ha az egész egy veszett ügy.
Az irányítás illúziója
(Illusion of control)
Azt hisszük, hogy olyasmit irányíthatunk, amire egyáltalán nincs hatalmunk (pl. gazdaságot, időjárást).
Horgonyhatás
(Anchoring effect)
Túlságosan is az első információkra hagyatkozunk, amelyeket egy témáról kapunk.
Információs torzítás
(Information bias)
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minél több információval rendelkezünk egy döntés meghozatalához, annál jobb lesz a döntés, még akkor is, ha ez a többletinformáció irreleváns.
Emlékezet rekonstruálás
(Reconstruction of memories)
Azt hisszük, hogy az emlékeink kristálytiszták, de azok a valóságban idővel elveszítenek bizonyos részeket. Ezért rekonstruáljuk ezeket a részeket, hogy újra „teljes” emlékezetünk legyen – ami tévessé válik.
Konfabuláció
(Confabulation)
Hajlamosak vagyunk elhitetni magunkkal, hogy másokkal megtörtént események velünk történtek, vagy olyan dolgokra emlékezni, amik soha nem történtek meg.
Jegyzetek
Magyar források:
Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás, HVG Könyvek, Budapest, 2013.
Elliot Aronson, Carol Tavris: Történtek hibák (de nem én tehetek róluk) – Az önigazolás lélektana, Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2009.
Olivier Sibony: Döntéshozatali csapdák – Hogyan visznek tévútra a torzítások (és mit tehetünk ellenük)?, HVG Könyvek, Budapest, 2021.
Angol nyelvű források:
Chip Heath és Dan Heath: Decisive: How to Make Better Choices in Life and Work, Crown, New York, 2013.
Dan Ariely: Predictably Irrational: The Hidden Forces That Shape Our Decisions, NY: Harper Perennial, New York, 2010.
Nassim Nicholas Taleb: The Black Swan: The Impact of the Highly Improbable, Random House, New York, 2006.
Uő: Fooled by Randomness: The Hidden Role of Chance in Life and in the Markets, Penguin Books, London, 2007.
Rolf Dobelli: The Art of Thinking Clearly, HarperCollins, New York, 2013.
Kritikus gondolkozás archívum:
Ha tetszik, amit olvasol és támogatnál engem, hogy ezt tovább csináljam, akkor csatlakozz a támogatóim közé:
Minden jót és szép hetet nektek! 🙌🏻
Pityu
Ui.
Köszi, hogy végig itt maradtál! Ha tetszik neked, hogy billentyűzetet püfölöm (mert én nagyon imádom), akkor így támogathatsz: csatlakozhatsz az támogatóim közé, megoszthatod ezt valakivel ha érdekesnek találtad, vagy beszerezheted a saját példányodat a Nyugalom a viharban című könyvemből. 🙏🏻
Kapható a Lírában, a Libriben, az Újkönyvek.hu-n és az Alexandrán.
